2014. április 19., szombat

16. Rész -Az igazság-

Kedves Mindenki! Örömmel jelentem, jobban vagyok már. :) Ezért most a hétvégén mindkettő blogot én írom, cserébe, hogy Cinti megírta a részeket, amikor én beteg voltam. Még várhattok egy kis bejegyzést, amiben kellemes ünnepeket kívánunk és még néhány mondattal hozzászólunk ehhez a bejegyzéshez. :) Nagyon örülnénk néhány pipának, kommentnek és feliratkozónak, hogy bíztassatok minket! Remélem a rész elnyeri tetszéseteket! Jó olvasást! :)
Nórii :)

----------

-Engedj el! Louis, szólj rá, hogy engedjen el!-ordítoztam, miközben Lou csak bámult, nem értette, hogy miért teszem ezt, nem tudta, hogy mi történt.
-Nem, nem!-ellenkezett Hazza.-Még valami kárt teszel magadban, vagy valaki másban. Így is Eleanort is jól elintézted.
-Akkor is! Megérdemelte az a k*rva!
-Na gyerünk, szállj be a kocsiba, nyugodj le és beszéljük meg!-nyugtatgatott Harry.
-Rendben!-szálltam be durcásan a járműbe.
-Na, most mesélj! Halljam, miért csináltad ezt?
-Azt mondta, hogy nem lesz tartós a kapcsolatunk. Megkérdeztem miért és a válasza az volt, hogy ahogy téged ismer.-panaszoltam.
Harry csak hallgatott és valószínűleg mélyen töprengett.
-Jól csináltad!-mosolygott.
-Imádlak!-öleltem meg.

*Louis szemszöge*

Szóval, Harry úgy vitte ki Ginát, Eleanor orra pedig el van törve. Vajon mit csináltak? Vajon mit? Azt tudnám, hogy miért utálják ennyire egymást. Mert hogy Gina utál engem, azt tudom. De hogy ők is egymást! Egyáltalán miért?
-Mi történt?-kérdeztem El-től.
-Ez a kis senkiházi eltörte az orrom!-sírta.
-De miért?-faggattam.
-Nem tudom. Valami biztos nem tetszett neki!-szipogta.
-Na gyere, hazaviszlek és utána beszélek Ginával.-vigasztaltam.
-Oké.-egyezett bele.

*Otthon*

-Gina! Beszélnünk kell!
-Óóó tényleg? Hallgatom.
-Négyszemközt szeretnék veled beszélni.-biccentettem az emelet felé.
-Mondjad!-ült le az ágyra durcásan.
-Azt szeretném tudni, hogy mi volt a buliban?
-Valószínűleg Elike már elmondta.
-Gina, azt szeretném tudni, hogy miért törted el az orrát?-emeltem fel hangomat.
-Ő mit mondott?-forgatta szemeit.
-Hogy valószínűleg valami nem tetszett neked és bevadultál.
-És még hazudik is!-csapta össze kezét.-Jó, akkor elmondom. Azt mondta, ahogy Harry-t ismeri, nem lesz tartós a kapcsolatunk, ellenben a tiétekkel. Ekkor felhoztam, hogy ő csalt meg téged két hónap után. Ez természetesen nem tetszett neki. Visszarántott a hajamnál fogva, én pedig könyökkel megütöttem és ebből lett a balhé. A többit már tudod. Szerencse, hogy Harry odajött és leszedett róla, különben komolyabb sérüléseket is szerzett volna. Ja és azt kihagytam, hogy lek*rvázott, amit én viszonoztam. Ennyi!
-Kérj tőle bocsánatot!-csak ennyit tudtam kinyögni.
-Én kérjek tőle?-háborodott fel.
-Tudtommal te törted el az orrát.-csaptam be magam mögött az ajtót.
Ezt nem hiszem el! El-t nagyon szeretem, de ő mond ilyeneket Gináról, miközben ő csalt meg folyamatosan? Pedig Ginát nem is ismeri! Na jó, Harry a csajok terén tényleg ott van, de úgy látom, hogy Ginával ez teljesen más, őt szívből szereti. Bármennyire is fáj.

*Gina szemszöge*

Egy kicsit lenyugodtam. Lehet, hogy Louis-nak tényleg igaza van és jobb lenne, ha bocsánatot kérnék El-től. Tudom, hogy ő kezdeményezte az egészet, de mégis csak ő sérült meg jobban. Bűntudatom van, bármennyire is utálom.
-Na, mit akart?-jött be Harry.
-Az igazat akarta hallani, mivel Eleanor hazudott neki.
-Szívás.-ült le mellém.
-Az. Holnap elmegyek hozzá és "bocsánatot kérek".-próbáltam kerülni a szemkontaktust.
-Miért?-húzta fel szemöldökét.
-Azért,-sóhajtottam-mert eltörtem az orrát és emiatt bűntudatom van. Hiába gyűlölöm!
-Szeretnéd, hogy elmenjek veled?-ajánlotta fel.
-Nem.-ráztam a fejem-Ezt nekem kell elintéznem, minden rendben lesz. Ne aggódj!

*Másnap*

-Biztos vagy benne?
-Igen.
-Louis tudja?
-Nem, de nem is szeretném, hogy tudjon róla. Bár El úgyis elmondja neki. Viszont addig nem szeretném híresztelni.
-Persze, ahogy te gondolod!

*Fél órával később*

-Szia.
-Szia. Hát te? Nem szeretném, ha más testrészemet is eltörnéd!
-Nem azért jöttem. Beengedsz?
-Gyere.
-Nos, azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek.
-Hát, megbocsájtok. Mert idejöttél és volt merszed még elém állni.
-Nagy döntés volt! Óó, hoztam neked valamit.-kotorásztam a táskámban.
-Köszönöm, de nem kellett volna.-mosolygott.
Átadtam az ajándékom, ami egy 5SOS-es CD volt.
-Nagyon köszönöm!-hálálkodott.
-Ez a legkevesebb.
-Gyere, ülj le! Szeretnék tőled kérdezni valamit.
-Igen? Mit szeretnél tudni?
-Miért borultál ki tegnap annyira és miért pont azt a két hónap utáni megcsalást hoztad fel ellenem?
-Ez hosszú történet.-kezdtem bele.
Elmeséltem neki mindent, a féltékenykedésemet, a bulizást, mindent. Elejétől a végéig, a Louis-val való vitákat, Hawaii-t, teljesen megnyíltam előtte. Az ellenségem előtt. Ez érdekes.
-Én ezt nem tudtam. Nagyon sajnálom!-ölelt át.
-Ezt nem is tudhattad.
-Akkor szent a béke?
-Szent a béke!-mosolyogtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése