Puszil:Cintia~
----------
Igeeen, igeeen és ezerszer is igen!-sikította majd sírva a nyakamba borult. Mikor kimondta azt az egyetlen egy szót hatalmas kő esett le a szívemről. Vissza gondolva amikor 14 éves kis srác voltam én már akkor tudtam, hogy családot akarok alapítani s hogy ilyen hamar megtaláltam azt a nőt akivel ezt az álmomat megvalósítani, valami csodálatos érzés! -Akkor felhúzhatom a gyűrűt?-tudom, hogy hülyén hangzott, na de mégis csak biztosra kell menni a dolgokkal. Danielle biztatóan rám mosolygott, s a bal kezét nyújtotta, rá húztam a gyűrűs ujjára az ékszert, amikor megláttam a gyűrűt az ujján amit néhány nappal, na jó hazudók néhány héttel ezelőtt vásároltam egy mosoly kúszott az arcomra. -Liam ez......ez csodálatos!-tanulmányozta a gyűrűjét. -Tetszik? Mert ha nem akkor...-nem tudtam befejezni mondatomat, mert Dani belém folytotta a szót egy csókkal. -Ujuj. Úgy látszik megzavartuk az ifjú szerelmespárt, jaj bocsánat az ifjú jegyespárt!-hallottam meg Louis hangját, el is felejtettem, hogy ők is itt vannak. Elváltam Danielle ajkaitól aki ha eddig nem lepődött meg eléggé akkor most biztos.
*Danielle szemszöge*
Isteeeeneeem! Ezt nem hiszem el, megkérte a kezemet! Áááááááá, amint lesz rá alkalmam fel kell hívnom az anyukámat meg persze Ginát. Össze fogunk házasodni, ezt még mindig felfoghatatlan számomra. Kislányként mindig is arról álmodtam, hogy Párizs-ban az Eiffel torony tetején fogják megkérni a kezemet és ez ma valóra is vált. Még hozzá ahhoz a férfihoz megyek feleségül akit a világon mindennél jobban szeretnék s ha kéne ölni is képes lennék érte. Liam az én barna hercegem! Miután az ujjamra húzta a gyűrűt és bele kezdet volna a monológjába, de elhallgattam egy csókkal. Csalódottan még is meglepve váltam el Liam-től amikor meghallottam a számomra oly' ismerős hangot. Louis hangja volt, de nem csak ő volt az hanem a többiek is, teljesen megdöbbentem jó értelemben. Értetlenkedve fürkésztem a mellettem álló fiút, de ő csak mosolygott rám majd megrántotta a vállát. -Minden áron elakartak jönni, muszáj volt bele mennem!-suttogta alig hallhatóan. -Gratulálok!-ugrott mosolyogva Gina a nyakamba. -Te tudtál erről?-vontam kérdőre. -Naná. Szerinted pont én nem fogom tudni, hogy az egyik legjobb barátom megkéri a legjobb barátnőm kezét?-mutogatott hol magára, hol Liam-re, hol rám- Csak úgy megjegyzem rajtad kívül mindenki tudta!-kacsintott rám egy mindent tudó mosoly kíséretében. -Éljen a fiatal jegyespár!-kiabálta el Niall magát-Bocsi, de ezt mindig is megakartam tenni!-vigyorgott bűnbánóan. -Mit? Azt, hogy ,,Éljen a fiatal jegyespár"kiabálod az Eiffel torony tetejéről?-nevetett fel hangosan Harry. -Hé nekem is vannak álmaim és neked is!-vágott vissza. -A fejemet le ne harapd!-emelte fel védekezően a kezét. -Na jó fiúk! Tudjátok mit, mielőtt megölnétek egymást elmegyünk inni!-jelentettem ki azzal a lendülettel megragadtam Liam karját majd elkezdtem húzni úgy látszik valamin jól szórakozott csak tudnám min! Őszintén megmondva elkezdtem megszervezni az esküvőnket, a ruhát kigondoltam, a virágokat, a zenét most pedig éppen azt vitattam meg magamban hogyan legyen az ültetés... Örült vagyok, de ez van!
*Gina szemszöge*
*1-2 nap múlva*
Néhány nap telt el mióta haza jöttünk Párizs-ból a szerelmeseket egyedül hagyva. Szegény Liam-et és Harry-t valószínűleg kikészítjük mivel amióta vissza jöttünk London-ba azóta Dani-val már a fél esküvőt megszerveztük!(Ez egy kicsit túlzás, na de...) -Szia!-lépett be szobámba Harry. -Szia.-köszöntem vissza. -Mit szólnál ha este elmennénk Louis-ékkal?-kérdezte vigyorogva. -Nincs sok kedvem se Louis-t, se Eleanor-t nézni!-mondtam undorodva az "Eleanor-t"! -Na légysziiii!!-nézett rám kiskutya szemekkel Harry. -Nem Harry! Bocsánat, de nem!-pislogtam rá a lehető legkedvesebben. -Jól van te tudod!-azzal fel állt s elindult az ajtó felé majd hirtelen meg állt vissza fordult és rám ugrott ahol csak tudott csikizett én meg úgy sikítottam, mintha valaki gyilkolna. -Mondd csak Gina még mindig nem akarsz jönni?-ironizált egy gonosz mosoly keretében. -Rendben, rendben! Elmegyek!-mosolyogtam rá.
*Este a buliban*
Harry és Louis remekül érzi magát Eleanor-ról és rólam viszont nem mondható el. Ha a szemmel ölni lehetne már mind ketten halottak lennénk. Igen, hát még mindig nem jövünk ki túl jól sőt bevallhatjuk egyenesen rühelljük egymást. -Tudod, szerintem szép pár vagytok!-szólalt meg Eleanor....sajnos. -Köszi! Khmm..ti is!-mondtam némi éllel a hangomban. -Ajhh de cuki vagy! Köszii-nyávogott-Csak kettőnk kapcsolata közt az a különbség, hogy a miénk tartós lesz!-nevetett fel gúnyosan. -Hogy mondod?-húztam fel a szemöldökömet. -Jól hallottad!-nevetett. -És ezt miből gondolod?-érdeklődtem. -Ahogyan Harry-t
.gif)
ismerem!-biccentett az említett fiú irányába. -Ezt én is mondhatnám!-mosolyogtam gonoszan. -És te miből gondolod?-vont kérdőre. -Ahogyan téged ismerlek!-kacsintottam rá. -Már megbocsátasz?!-nézett rám felháborodva. -Megbocsátok, nyugodj meg!-elakartam sétálni mikor Eleanor a hajamnál fogva vissza rántott. Gyomorszájba ütöttem a könyökömmel, megfordultam majd az öklömmel megütöttem, úgy látszik mégis csak jól jött a box. -Hülye k***a! Eltörted az orrom!-sipánkolt. -Én vagyok k***a? Nem én csaltam meg a barátomat két hónap után!-állítottam kész tények elé. Most ő vágott gyomrom, na jó most vége van. Neki estem orrba vágtam melynek következőében a földre esett rá vetettem magamat s ott ütöttem ahol csak tudtam. Megéreztem két kezet magamon, de még akkor sem szálltam le róla. Csak akkor nem ütöttem már mikor valaki leszedett róla szó szerint. -Engedj el! Kicsinálom azt az idióta p****t!-kiabáltam azzal aki leszedett Eleanor-ról, de mint ha meg sem hallott volna a vállára kapott és úgy vitt tovább. Akkor vettem észre, hogy nem más mint Harry szedett le Eleanor-ról. Nem mondom tetszett amit műveltem vele a szemei már most lilák voltak az orrából folyt a vér a szája felszakadt melyből szintén folyt a vér, muszáj volt mosolyognom....nem szeretek senkit sem bántani, soha sem szerettem, de nem hagyhattam neki, hogy így beszéljen Harry-ről...megérdemelte! Ahogy vissza idéztem a mondatait ismét elfogott a düh s Harry vállán kezdtem fészkelődni... -Engedj el! Megölöm azt a büdös k****t!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése